Természetesen ilyenkor nagyobb napelemes rendszerre van szükségünk, és figyelembe kell vennünk, hogy a házunk rendelkezik-e a fűtés kiváltására is alkalmas méretű napelem rendszernek szükséges tetőfelülettel. Ha nem, akkor se essünk kétségbe, hiszen a kert végébe egy földre telepített napelem rendszerrel meglehet a szükséges energiamennyiség, ami a házunk fűtéshez szükséges.
Hogyan éri meg napelemmel fűteni?
A napelemes rendszer engedélyeztetésének menete nem csak szolgáltatónként, hanem régiónként is eltérhet. Bemutatjuk, általában működik az engedélyeztetés.
A háztulajdonosokra a fűtési szezon magas anyagi terheket ró, hisz a fűtési időben jóval több gázt, áramot használunk fel, attól függően, hogy mivel van megoldva a ház fűtésrendszere. A napelemes rendszerek a fűtés problémájára is segítséget nyújthatnak. Méretezhetjük úgy a napelemes rendszerünket, hogy több áramot termeljen, mint amit éves szinten felhasználunk és a többlet áramot felhasználhatjuk fűtés rásegítésre, vagy már előre gondolkodhatunk úgy a napelem rendszer megtervezésekor, hogy a fűtésünket is a napelemek által megtermelt áram segítségével oldjuk meg.
Hogy éri meg a napelemes fűtés?
De milyen lehetőségek vannak az elektromos fűtésre? A villanyradiátorokat mindenki ismeri, de ezen kívül még sok más alternatíva is van.
Napelemes fűtés klímával
A klíma berendezések a forró nyári időszakoknak köszönhetően egyre több háztartásban megtalálhatóak, így adja magát, hogy hidegebb napokon a klíma segítségével fűtsük fel a házunkat. Nagy előnye a klímával való fűtésnek, hogy a fűtés nem jár szennyező anyagok kibocsátásával és különleges, előre kiépített épületelemek (pl. kémény) vagy más kiegészítőkre sincs szükség. A modern és minőségi téren kifogástalan új klíma készülékek gazdaságos fűtésre is képesek. Főleg az inverteres klíma berendezések.
Napelemes fűtés infrapanelekkel
A napelemek által megtermelt energiát felhasználhatjuk infrapanelokkal való fűtésre is. Az infrapanelben elektromágneses sugárzás jön létre, a lakótér felé irányítva, így elektro-szmogban szegény, nagy hatásfokú hősugárzót kapunk, amelynek köszönhetően lakásunk érezhetően komfortosabb lesz. Az infrapanelek / elektromos fűtőpanelek hatásfoka azért is tekinthető kiemelkedően jónak, mert a villamos energia veszteségmentesen alakul át sugárzó hővé. Nincs hőközvetítő közeg, szemben például a gázkonvektoros vagy radiátoros központi fűtéssel, ahol az égés során felszabaduló hőmennyiség kisebb-nagyobb része elvész.
A klímás és infrapaneles napelemes fűtéssel a napelemes fűtés oldalon foglalkoztunk.
Elektromos padlófűtés
Jó és kényelmes választás az elektromos fűtésre, az elektromos padlófűtés. Az elektromos fűtés legnagyobb erénye, hogy kimondottan jól és könnyedén szabályozható, gyorsan reagál a megváltozott igényekre és beállításokra. Továbbá az elektromos fűtések esetében nincsenek rejtett hőveszteségek, mint pl. a kémény, a bizonytalanul változó kazánhatásfok, stb. Ráadásul elektromos fűtőpanelek nem igényelnek karbantartást, így nem kell még arra is költenie.
Az elektromos fűtés pontosan mérhető, a villanyórán mért villamos fogyasztás általában 99% közeli mértékben, ténylegesen hőenergiában jelenik meg az otthonában.
Ha pedig valami okból nem lenne gáz, attól még villany van, és tud fűteni. Az elektromos fűtésre még rengeteg megoldás van a különböző méretű hősugárzóktól, az elektromos kazánokig. Ha a fűtés kiváltását is tervezzük, érdemes egy energetikus véleményét is kikérni a különböző lehetőségekről, vagy keressen minket bizalommal.
Napelem rendszerrel támogatott hőszivattyú
A hőszivattyú egy, még Magyarországon nem elterjedt, de külföldön ismert, és előszeretettel választott fűtési módszer. Tekintse meg, hogy miként működik ez!
A hőszivattyú olyan készülék, amely az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből kivonja a hőt, és azt egy magasabb hőmérsékletű helyre szállítja. Célja, hogy a hűtési energiát fűtésben (pl.: melegvíz elkészítés) fel lehessen használni, illetve, hogy a környezetéből kivont hőt hasznosítsa. A hőszivattyú lényegében egy olyan hűtőgép, amely nem a hideg oldalon vonja el a hőt, hanem a meleg oldalon. Legtipikusabb a gőzkompressziós berendezések, de léteznek mások is, például abszorpciós készülékek is. A hőszivattyú képes fordítva is működni, például melegebb hely hűtésére is használható.
A hőszivattyú működési elve rendkívül hasonló – vagy ugyanaz -, mint a hűtőszekrényé. Árammal működik, és a zárt rendszerben forgatott gáz segítségével kivonja a belső térből a meleget, és leadja a környezetének. A hűtők hátulja például ezért meleg. Ugyanez megy végbe a hőszivattyúnál is, csak a hőszivattyú a környezetből vonja ki a hőt, és a lakásban adja le. A hőszivattyú a levegőből, a földből, vagy a talajvízből vonja ki a hőt, ezt összegyűjti és alkalmassá teszi fűtésre, úgy, hogy megemeli a hőmérsékletét.
Mint említettük, úgy működnek, mint a hűtőgépek. Amíg a hűtő a belsejében lévő meleg levegőt elszállítja kívülről, addig a hőszivattyú a külső környezetből kivonja a hőt, és azt szállítja az épület belsejébe. Mind a kettőnél hőmérsékletváltozás történik. A legelterjedtebb módszer az, amikor szondákat telepítenek a ház köré. A szondában folyadék található, ami átveszi a talajnak a hőmérsékletét – a hőszivattyú ezt hasznosítja. Ez egy rendkívül energiatakarékos megoldás, mivel könnyen kiépíthető, és nem költséges.
A talajvízből kinyert hőhöz azonban kell vízügyi engedély, így ez költségesebb. A talajvízből a rendszer kinyeri a hidegvizet, majd a felmelegedett vizet visszaengedi. A hatásfoka kifejezetten jó, így kedvező lehet azoknak, akiknek a felszínhez közel lehet találni jó minőségű talajvizet. A levegős rendszernek a kiépítése olcsó, és a hatásfoka is jó. Ez a rendszer jár a legkevesebb munkálattal, mivel nem kell engedély a levegő használatához, és nem kell hatalmas munkálatokat végezni a ház körül.
Hosszú távon mindenféleképpen a megújuló energiaforrásokat alkalmazó fűtési rendszerek azok, amelyek mindig fenntarthatóak lesznek. Egy gázfűtésnél például számolni kell azzal, hogy nem mindig lesz ennyi a gáz ára. A levegő, a föld, vagy akár a talajvíz mindig itt lesznek, ezek ingyenes erőforrások. Számolni kell azzal a ténnyel is, hogy melyiknek mennyi a fűtőértéke, melyik a korszerűbb, és évente mennyit költünk el. Lehet, hogy a hőszivattyú kiépítése költséges lehet, de évekre lebontva ez az ár visszajön, sőt, a gázhoz képest hosszú távon olcsóbb is. Illetve megéri megjegyezni azt a tényt is, hogy a hőszivattyúval jár egy fajta szabadság: nem függünk a gázáraktól, bármilyen konfliktus is legyen a világban, a gáz ár változhat, de a levegő „ára” nem fog.
Azt is jó, ha tudjuk, hogy a gázfűtéssel nem tudunk hűteni. Ha hűteni akarunk, akkor legalább egy légkondicionálót kell beszerelnünk, amelynél maga a készülék és a beszerelés is költséges, illetve a karbantartás sem olcsó, amit mindig meg kell ejteni. A hőszivattyú ezt a két igényt mind kielégíti, ugyanis tud hűteni és fűteni is. Továbbá érdemes megjegyezni, hogy ha a háznak jó a szigetelése, akkor egy hőszivattyú tökéletesen kitudja elégíteni az igényeket. Nem fog túlhajtani a rendszer, hogy mindig kellemes meleg vagy hideg legyen.
Aktív és passzív hűtés a teljesítmény intenzitásától függ. Tehát attól függ, hogy mennyire akarunk hideget a lakásban, mennyire akarjuk, hogy lehűtse a levegőt. A legnagyobb különbség közöttük az, hogy a passzív hűtés elektromos energiát tud spórolni, viszont az aktív hűtés sokkal hatékonyabb. Az aktív hűtésnél a fűtési folyamat megfordul, és tulajdonképpen hűtőként funkcionál a hőszivattyú. Kívülre leadja a meleget, bent pedig hideget generál.
A passzív hűtésnél természetes hűtési funkció tölt be, amikor a szoba hője meghaladja az energiaforrás hőjét. A felmelegedett folyadék és a szobahőmérsékletűre melegedett fűtőfolyadék kiegyenlítődik, így a lehűlt folyadék a rendszerben áramlik, és elvonja a hőt a szobától. Fontos megjegyezni, hogy mind a két hűtési forma képes a melegvíz előállítására, így emiatt nem kell aggódni. A passzív hűtés energiahatékony, mivel csak a folyadék keringetéséhez kell áram.
Mikorra fog megtérülni a befektetés? Sokan vannak, akik pontos számítást végeztek erről, de lényeges, hogy milyen házról beszélünk, mik az igények, és a többi. Nagyjából elmondhatjuk, hogy 5-6 éven belül vissza jön az ára, amit ráköltöttünk. Ez soknak tűnhet, de a gázalapú fűtéshez képest évente akár 300 000 forintot is spórolhatunk. Gondoljunk bele: veszünk egy házat, amiben jó eséllyel 40 évig élni fogunk. 5 éven belül visszajön az ára, ami azt jelenti, hogy 35 éven keresztül sokkal olcsóbban fűtünk, mint gázfűtéses társaink. 35 év alatt ez több, mint 10 000 000 forint megtakarítás.
Ha hőszivattyú mellett döntünk, akkor mindenképp egy szakértővel kell beszélnünk. Függ a lakás nagyságától, a lakók igényeitől, a ház elhelyezkedésétől. Egy gázkazánnál például sokszor nagyobb teljesítményű készüléket helyeznek be, mivel számolni lehet azzal, hogy nagyobb szükséglet során is kielégítse az igényeket. Logikusan gondolkodva azt gondolhatnánk, hogy ez igaz lehet a hőszivattyúra is. Azonban ez nem így van.
Ha nagyobbat veszünk, mint kellene, akkor az üzemeltetési időszakban sokkal több energiára van szüksége, mint egy alacsonyabb teljesítményűnek. Ha azért fektettünk bele a hőszivattyúba, hogy később tudjunk megtakarítani, akkor itt el is veszti az értelmét. Amíg a gázkazánt be lehet állítani a szükségletünknek megfelelően, addig a hőszivattyúnál nincs erre elehetőség. Ezért fontos, hogy jó teljesítményűt válaszunk. Egy 140 négyzetméteres házra például tökéletes lehet egy 16 kW-os készülék, nem szükséges ennél nagyobb.
Nem találta amit keresett?
